Víziturizmus

Kocsondi J. és Tóth É. szerint a víziturizmus olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vizen, vízparton végeznek és amely magába foglalja például a vitorlás, evezős és horgászturizmust is. Bánhidi M. a vízi turizmust a sportturizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágának tekinti és leszögezi, hogy Földünk turistáinak legnagyobb része az utazásait és a szabadidő tevékenységeit többségében nem tudja elképzelni víz nélkül. Itt talán a témakör egyik legfontosabb megállapítását olvashatjuk, miszerint az utazók többsége a vízhez köthető motivációval rendelkezik utazása(i) során. Ennek köszönhetően a főutazások és az egyéb utazások, kirándulások kapcsán a turisták egyre nagyobb része látogat meg vizes, vagy vízközeli desztinációkat, illetve a célterületeken akár második otthonokat is épít, vagy vásárol. Ennek a természetes folyamatnak köszönhetően aztán a szolgáltatások mennyisége és minősége is automatikusan alkalmazkodik a kialakult igényekhez, természetesen nagy hangsúlyt fektetve az aktív turizmus kívánalmaira is. Bánhidi M. szerint tehát a vízi turizmus egy olyan utazással kapcsolatos szabadidős tevékenység, amelyet a vízben, vízen, vízparton végeznek. Ezért a vízi turizmust az alapján értelmezhetjük, hogy a víz, vízpart miként jelenik meg a turizmusban résztvevőknél.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 kissé technokratább megfogalmazása szerint a vízi turizmus „olyan elsődlegesen kikapcsolódást célzó turizmusforma, amelynek során a turista a kézzel hajtott csónakokat, a vitorlás jachtokat, illetve a gépi meghajtású járműveket közlekedési eszközként használja. Folyó- és állóvízi fajtája két eltérő infrastruktúrát feltételez: az előbbi váltott szállású, az utóbbi csillagtúra jellegű szolgáltatásokkal függ össze”. (NTS)

Fenti kutatók és tanulmányok véleménye alapján véleményünk szerint a vízi turizmus alapvetően az aktív turizmus részét képező olyan turisztikai forma, illetve szabadidős tevékenység melyben a turista, vagy látogató turisztikai tevékenységét természetes és mesterséges, folyó, vagy állóvizekhez köthetően végzi (CSAPÓ J., 2010). A turizmus ezen formájához tehát elengedhetetlen a víz valamely formája, le szeretnénk szögezni azonban, hogy nem feltétlenül csak folyékony halmazállapotban, hanem a téli vízi sportokra utalva természetesen fagyott, szilárd halmazállapotban is. Jelen fejezetben a vízi turizmushoz sorolt gyógy és wellness turizmussal nem foglalkozunk, hiszen azok egy másik fejezetben kerülnek kifejtésre, bár hangsúlyozzuk, hogy az egyes turisztikai termékek közt természetesen erős „átjárási lehetőség” tapasztalható, így az egészségturizmus és a vízi turizmus kapcsolata elvitathatatlan. 

Turizmus és közlekedés/Pécsi Tudományegyetem (2011)/Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

Forrás: http://www.tankonyvtar.hu

Móric, a Budakeszi Vadaspark barnamedvéje élvezkedik a hűs habokban.
Fotó: Kálló Péter Ünnepeljük együtt a Dunát! A DUNA Európa második leghosszabb folyója, és a világon az egyetlen, amelynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, így összesen 81 millió embert kapcsol össze. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) kezdeményezésére vízgyűjtő országai minden évben június 29-én ünneplik a Nemzetközi Duna Napot. Idén…

Pünkösdfürdői Strand - III. kerület Királyok útja 272
Budapest
Esztergomi Aquasziget Központ - Táncsics Mihály utca 5
Esztergom
Ceglédi Wellness Központ - Fürdő utca 27-29
Cegléd